|
MEGELZ VAGYONVDELEM A vagyonvdelem egyids az emberisggel, mely folyamatos v ltoz sokon ment t, s napjainkban is ez a tendencia rvnyes. A vagyonbiztons g ignye, az ember egyik legalapvetbb szksgletei kz tartozik. A vdelem cltudatos s folyamatos tevkenysg, melynek clja, hogy valamilyen fenyegetettsget elh rĄtson, ill. a m r bekvetkezett esemny sor n lehetv tegye a k rok minimaliz l s t s a norm lis let mielbbi helyre llĄt s t.˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙˙ A hatkony vagyonvdelem csak komplex m˘don biztosĄthat˘, mely mag ban foglalja a mechanikus, az lers s az elektronikus vagyonvdelmi eszkzk megfelel ar ny t a kĄv nt feladatokhoz. A kzterletek rendjnek biztosĄt sa a rendfenntart˘ szervek - elssorban a Rendrsg -˙ legalapvetbb feladata. Az itt bekvetkezett esemnyek sz ma s kezelsk hatkonys ga alapveten meghat rozza a Rendrsgrl alkotott lakoss gi rtkĄtletet. Az llampolg rok biztons grzett dnten befoly solj k a kzterleten bekvetkezett esemnyek, az ezekben val˘ rintettsgk s a rendri fellps gyorsas ga, valamint annak minsge. Egy-egy kzterleten bekvetkezett bűncselekmny, vagy szab lysrts hosszabb idszakra is kpes negatĄvan befoly solni a biztons grzetet. A kzterleti bűncselekmny nem jogi, hanem kriminalisztikai, statisztikai fogalom, egy speci lis kateg˘ria, mivel az ott elkvethet jogsrtsek nagy rsze m s helyszĄnen is megval˘sulhat. A bűncselekmnyek kategoriz l s t minden esetben az elkvets helyszĄnnek kzterleti jellege hat rozza meg. Az llampolg rok megrtettk, hogy a biztons guk rdekben anyagilag is ldozniuk kell. Tan csainkat s aj nl sainkat ugyan sokan meg is fogadj k, de zeneteink, felhĄv saink mg mindig nem, vagy csak hi nyosan jutnak el a lakoss g fel.˙ ppen ezrt fontos a bűnmegelzs tern vgzett munk lataink mellett a bűncselekmnyek sor n az llampolg rok rszrl felmerl oks gi tnyezk minim lisra cskkentse, melyek a szksges vagyonvdelem elmulaszt sa, az ˘vatoss g hi nya ill. a krnyezet kzmbssge. ˙˙ Az al bbiakban a kzterleten elkvetett jogsrtsek kzl azokkal szeretnnk nket megismertetni, melyek a leggyakrabban fordulnak el s a legnagyobb srelmet, k rt okozz k. Igyeksznk azokat a megelzsi lehetsgeket is nk el t rni, melyekkel elkerlhetv v lhatnak a szab lysrtsek, bűncselekmnyek. BĄzunk abban, hogy a megszĄvlelt tan csok hat s ra biztons gosabbak lesznek htkznapjaik! 1./ Graffiti, rong l s: A rajzol s az egyik legelemibb emberi szksglet, tevkenysg. Az ember egyik si v gya, tulajdons ga, a kpalkot sra val˘ trekvs. A falfirka jelensg egyids az Ąr s megjelensvel. Magyarorsz gon kb. hŁsz ve kezdtek tudom nyosan felfigyelni a kztri rajzokra. Az amerikai graffiti j˘kora temksssel, csak a kilencvenes vekben rkezett meg Magyarorsz gra, s a vil gmretű rap, techo, hip-hop j rv ny rvn, az˘ta is egyre tbb tizenvest h˘dĄt meg. A nagyv rosi graffiti kezdetleges form ja az utcai padokra, a park fatrzseire s a nyilv nos vck fal ra vsett, Ąrt vagy rajzolt zenetek, obszcn, vicces feliratok. Ezeknek a feliratoknak a funkci˘ja elssorban az, hogy a felirat kszĄtje nyomot hagyjon jelenltrl. Ezeknek a falfestmnyeknek az "zenete" nemcsak maga a tny, hogy ott vannak, hanem az is, hogy pont ott vannak, ahol. A modern graffiti kt szempontb˘l is "teljesĄtmny" kzpontŁ: egyrszt a hely ahov kerlnek tbbnyire nehezen elrhet vagy veszlyes, m srszt maga a falfirka egy kor bbihoz kpest bonyolult s kodifik lt eszttikai forma. Az esetek nagyobb tbbsgben az Łn. "graffiti művszek" /maguk kzt ezt felttlenl annak tartj k/ elszr a papĄron, filccel v zlatokat kszĄtenek. Jelents rszk mapp val, fzettel is rendelkezik, s betűrajzokat, mint kat gyűjtenek oda ssze. Ezek elkszlte ut n kvetkezik a csoport kialakul sa, spont n vagy sszeszokott bar ti krrel. Megv s rolj k a klnbz˙˙ flakon festkeket, sprayket s kzsen keresik a helyet ahol a v zlatokat m r meg is val˘sĄtj k. A falfĄrk k egy rsze ilyen jellegű, tudatos, tgondolt, j˘l elkszĄtett munka. Ezek a bonyolultabb, kifinomultabb graffitik tbb szĄn felhaszn l s val nh ny ˘ra alatt kszlnek el. Ezek felkrsre is kszlhetnek, vagy festhetik olyan helyre, ahov erre engedlyt kapnak a gyerekek. Az ilyen, olykor művszi fal - s betűfestszetet meg kell klnbztetnnk a "toik", "tegelk" tevkenysgtl. A "toik" kezdt jelent, sz m ra a "tegels" vagyis jelenlt a legfontosabb. Saj t vagy band ja nevt Ąrja fel az jszakai bevets sor n. Ezek az egyszerűbb munk k rendkĄvl rvid id, kb. 5-10 perc alatt kszlnek el. Dicssg vezi azt, aki minl lehetetlenebb helyen, s ellenrzttebb trsgben kpes elkpzelseit megval˘sĄtani. Az elkszlt alkot sok ki is egszlnek m s csoportok alkot saival, betűjeleivel. Klnsen olyan felleteket rszesĄtenek elnyben, amiket sokan l thatnak. Bntetjogi megkzelĄts: ľltal ban akkor beszlnk rong l sr˘l, ha azt sz ndkosan kvetik el idegen vagyont rgy "srelmre". Mi is tartozhat ide? Az ut˘bbi vekben divat lett festksz˘r˘ sprayvel feliratokat, br kat ping lni kerĄtsekre, h zak, alulj r˘k fal ra, j rd ra.˙ Gyakran elfordul az is, hogy a művszi vn val meg ldott tanul˘k ezt az iskola fal n gyakorolj k. Ez nmag ban is csŁnya dolog, de mg elĄtlendbb, amikor a falra iskolat rsakat, esetleg a nem kedvelt tan rokat minsĄt feliratok kerlnek. Ez bizony rong l s, mivel az iskola fal r˘l el kell tntetni a műveket, a falat Łjra kell festeni. Rong l s a buszmeg ll˘k vegfal nak, telefonflkk, pletek (iskola), kzterleti vil gĄt˘ eszkzk, gpkocsik, vasŁti vagonok, kirakatok ablak nak betrse, gpkocsik oldal nak kulccsal, csavarhŁz˘val trtn sszekarcol sa, motorh z nak, tetejnek mar˘ anyaggal trtn lentse, kztri szobrok megcsonkĄt sa, burkolatok sszetrse. Aj nl s a fiatalok rszre: Iratkozz be egy tanfolyamra, ahol kedvedre rajzolhatsz, festhetsz a rszedre biztosĄtott eszkzk segĄtsgvel, Ągy anyagi k rt sem okozol senkinek s m sok felfedezhetik tehetsgedet! 2./ Zseblop sok: A nagyobb bev s rl˘kzpontok, v s rcsarnokok s tmegkzlekedsi eszkzk vonzz k a zsebtolvajokat. Htvgi s nnepnapi bev s rl sok idejn az emberek tbb pnzt tartanak magukn l, ezrt nem rt, ha fokozottabban figyelnk rtkeinkre. A zsebtolvajok ltal ban 3-4-en dolgoznak, Ągy szemelve ki ldozataikat. Az egyik megfigyel, a m sik eltereli a srtett figyelmt, a harmadik eltulajdonĄtja az rtkeket, a negyedik pedig eltnteti a t rs t˘l kapott "termket". Az elkvetsi t rgy tov bbra is kszpnz, arany kszer, s sz˘rakoztat˘-elektronikai termkek.˙ Nh ny j˘ tan cs a zseblop sok megelzsre:
Mi magunk is sokat tehetnk saj t biztons gunk rdekben!
A tapasztalatok szerint sokan csak bedobj k t sk jukba a felvett bankjegyeket, st a műveletrl sz˘l˘ bizonylatot sem v rj k meg, hanem az automat n l hagyj k. Ezt a bizonylatot, ha illetktelen szerzi meg, m ris tiszt ban lesz azzal, hogy mekkora sszeg van n lunk. Az ut˘bbi idben elfordult az is, hogy a kszpnz-automat k kiad˘ nyĄl s t valaki a kor bbi rms telefonokn l haszn lt m˘dszerrel elz rja, vagy tl tsz˘ ragaszt˘val leragasztja. Ilyenkor a sz mĄt˘gp szerint megtrtnik a tranzakci˘, mi megkapjuk a bizonylatot, csak ppen a pnznket nem, mivel az fennakad. AmĄg bemegynk a bankba reklam lni, addig az elkvet az akad ly elt volĄt sa ut n megszerzi a pnznket. A trkk kĄvlrl sajnos nehezen vehet szre. Az Łjabban forgalomba helyezett automat k esetben ezt a m˘dszert m r nem lehet alkalmazni. Egyes zsebtolvajcsoportok kln szakosodtak a k rty k ellop s ra. A j˘l szervezett band kban van, akinek az a feladata, hogy a k rty t megszerezze, megint m s m r indul is vele a legkzelebbi v s rl˘helyre, s ha haszn lhat˘ a lapocska, akkor vill mgyorsan tbb, nagy sszegű rut v s rolnak "hitelre". Haz nkban is megjelent az a bűnelkvetsi m˘dszer, amikor a k rtya m gneses adathordoz˘j n t rolt inform ci˘t m solj k le akkor, amikor azzal fizetnk. Ez Łgy lehetsges, hogy a bűnzknek van olyan berendezsk, amely a k rty k m gnes csĄkj n rgzĄtett adatokat olvassa le. Ennek az inform ci˘nak a birtok ban az elkvetk m r tudtak olyan k rty t kszĄteni (kl˘nozni) amely az eredeti k rtya tulajdons gaival megegyezett s a tulajdonos sz ml j t Ągy rendszeresen megcsapolt k. Ezrt is jobb, ha csak a szksges műveletre engedjk ki keznkbl a k rty nkat. Az m r gyanŁs lehet, ha az elfogad˘ tbbszr visszakri, esetleg az zlet valamelyik zug ba vonul vele. Mindig kvesse nyomon k rty ja Łtj t, gyeljen arra, hogy haszn lata mindig az n jelenltben trtnjen! A megbĄzhat˘ kereskedelmi egysgekben a k rtyaleolvas˘ kzvetlenl a pnzt r mellett, j˘l l that˘ helyen van telepĄtve. 3./ Rabl s: A rabl s az egyik legveszlyesebb bűncselekmny, hiszen erszakos, agresszĄv, fenyeget˙ jellegű s mindig szemlyre ir nyul˘.˙ TŁlnyom˘ rszt kzterleten (parkok, j tsz˘terek, bev s rl˘ kzpontok, stb.) Łton ll sszerűen, kisebb rszben pedig lak sokban kvetik el. Teh t, ha valakitl Łgy pr˘b lnak meg elvenni valamilyen t rgyat, hogy ezrt b ntalmazz k,˙ lefogj k, az let vagy testi psg elleni kzvetlen fenyegetst alkalmaznak s a "krs" nyomatkosĄt s nak rdekben szŁr˘-, v g˘-, t eszkzt stb. alkalmaznak, akkor elkvetik a˙ rabl s bűntettt. Nh ny j˘ tan cs a rabl sok megelzsre:
Fiatalok esetben sokszor a szlk nem rendelkeznek olyan jvedelemmel, amelybl biztosĄtani tudn k a m rk s ruhaneműket, sz˘rakoztat˘-elektronikai termkeket. Amennyiben tisztessges Łton nem tud hozz jutni a gyerek ezekhez a t rgyakhoz, akkor lop st, sŁlyosabb esetben pedig rabl st is elkvethet. 4./ Gpj rműlop s, gpkocsi feltrs: A vagyon elleni bűncselekmnyek kzl szintn kiemelt kateg˘ria az, amely a gpj rművek ellen ir nyul. A tbb ves tapasztalat azt mutatja, hogy vannak kedvelt gpkocsi tĄpusok, melyek tbbsgt megrendelsre, vagy klfldi rtkesĄtsre tulajdonĄtanak el, esetleg alkatrszknt rtkesĄtenek. A nagy rtkű szemlygpkocsik lop s t az erre szakosodott, speci lis ismeretekkel s technikai eszkzkkel rendelkez elkvetk val˘sĄtj k meg. A gpkocsik mellett megfigyelhet a nagy rtkű motorkerkp rok eltulajdonĄt sa is. Az elkvetsi helyek nem specifikusak ezekben az esetekben, hiszen az elkvetk nem v logatnak a helyszĄnek kzl. A gpj rműveket eltulajdonĄtj k csal di h zb˘l, gar zsb˘l, bev s rl˘kzpontok, sportcsarnokok s iskol k krli parkol˘kb˘l s egyb helyszĄnekrl. Nh ny j˘ tan cs a megelzs rdekben (egyszerű gyakorlati vdelj r sok):
Egy kis odafigyelssel megelzhet a bűncselekmny okozta anyagi srelem, bosszŁs g s ut naj r s. 5./ Erszakos kzsls: Minden embernek alapvet joga, hogy partnert - klcsns szimp tia esetn - szabad akarat b˘l v lassza ki. Ez hozz tartozik az emberi mlt˘s ghoz, a t rsadalom erklcsi rtkrendjhez s a szemlyes jogok vdelmhez. Egy adott helyen, vagy helyzetben - amikor esetleg nmi alkohol is befoly solja a magatart st -˙ ltrejhet olyan szitu ci˘, amelyben a hlgyek fokozottan ki vannak tve olyan veszlynek, mely bűncselekmny elkvetst eredmnyezik srelmkre. Ez lehet egy h zibuli ppen Łgy, mint egy munk b˘l hazaindul s. Nh ny j˘ tan cs a megelzs rdekben:
Aj nl sok fiatal l nyok rszre:
6./ Gar zdas g: Az egyszerű verekedstl, vagy rong l st˘l ez a bűncselekmny tbb, mivel akkor val˘sul meg, ha nyilv nos helyen trtnik, m sokban flelmet, riadalmat, megbotr nkoz st kelt s kihĄv˘an kzssgellenes. Az agresszivit s, gyakran az alkoholos befoly solts g s a heves vrmrsklet ll a legtbb esetben a h ttrben. Gar zdas gnak sz mĄt, ha egy sz˘rakoz˘helyen - discoban, b rban, Lehet, hogy a fiatalok csak "j˘ heccnek" sz nj k, de az " rtatlan trfa" ak r brtnbe is juttathatja ket! Vannak fiatalok, akik t rsaik eltt hsnek, b tornak szeretnnek mutatkozni, mikzben viselkedsk m sokban megbotr nkoz st, riadalmat, flelmet kelt. M snap a rendrkapit nys gon az el llĄt˘ helyisgben bredve azt kĄv nj k: b rcsak ne trtnt volna meg!... Megri?!! |